Könyvkiadás - kezdõknek
Azaz válasz az "Írtam egy könyvet - hogyan adathatnám ki?" kérdésre
Azaz válasz az "Írtam egy könyvet - hogyan adathatnám ki?" kérdésre
Legelsõ lépés, természetesen, hogy kiadót keres hozzá az ember. Ezt úgy teheti meg, hogy meglátogatja a www.konyvkiadas.lap.hu oldalt, és végigböngészi az ott felsorolt kiadók listáját, és kiválogatja a megfelel? kiadókat.
De miért is kell válogatni közöttük?
A válasz egyszerû. Minden kiadónak megvan a maga profilja, ami azt jelenti, hogy csak bizonyos típusú könyveket adnak ki. Ez kiadónként más és más. Vannak gyermekkönyv-, ismeretterjesztõ-, szépirodalmi-, sci-fi-, stb. kiadók, és bár elõfordul, hogy megjelentetnek egy-egy olyan könyvet, amely nem tartozik a profiljukba (mondjuk, mert profilb?vítéssel kísérleteznek), de ez nem jellemzõ. Nem érdemes tehát olyan könyvvel próbálkozni náluk, amelyik nem illik a profiljukba.
Ezután a megfelelõ kiadókat érdemes kiválogatni, és mail- és postacímükkel együtt egy listába gyûjteni, majd elõször a mailcímükre küldeni egy érdeklõdõ e-mailt.
Fontos: NAGYON udvariatlan dolog egybõl kézirattal megdöngetni a kiadók ajtaját. A magyar kiadókhoz rengeteg kéretlen kézirat érkezik, így jobb, ha nem ajtóstul próbálunk a házba betörni. Az érdeklõdõ mail a következ?ket tartalmazza:
A helyesíráson sokat segít az, ha a szövegszerkesztõben bekapcsolva van a helyesírás-ellenõrz?. Vannak azonban olyan hibák, amelyeket így sem lehet kiszûrni: ilyenkor ajánlott elõvenni a Magyar helyesírás szabályai c. könyvet, illetve valamilyen helyesírási kézikönyvet, amely eligazítást ad a központozás használatában (pontok, vesszõk, kettõs- és hármaspontok, kérdõ- és felkiáltójelek). Nem lehet elégszer elmondani: a jó központozás ugyanis a helyesírás része!
Elképzelhetõ azonban, hogy bármilyen jó a helyesírásunk, jó stílusú a szinopszisunk és a részletünk, a kiválasztott kiadókban bele sem szagolnak a beküldött anyagba (ez sajnos sokszor megesik), vagy belenéznek ugyan, de nem válaszolnak a levélre (ez is gyakori), esetleg a kiadó levelezõszervere olyan szigorúan van beállítva, hogy a levelünket nem engedi át, így el sem jut a kiadóhoz.
Ilyenkor jöhet a következ? lépés: megírni ugyanezt normál levélben (tehát továbbra sem kell kéziratot küldeni!), és ajánlva esetleg tértivevényesen elküldeni azoknak a kiadóknak, amelyek megkeresésünkre nem válaszoltak. Azoknak a kiadóknak, amelyek mailben elutasítottak, ne küldjük el még egyszer az anyagot.
Elképzelhetõ azonban, hogy ez a kör sem hoz eredményt. Ha így van, elõször kérdõjelezzük meg saját tehetségünket. Mert lehet, hogy azzal van a baj. (Egyébként az sem rossz, ha ezt a kört még a küldözgetést megelõzõen futja le valaki.) Ilyenkor:
És ha végleg nem válik be semmi, van még egy megoldás: feltesszük az internetre. Ehhez létrehozhatunk saját weboldalt, vagy feltölthetjük olyan oldalakra, ahol ilyen írásmûvek szerepelnek, sõt, a Magyar Elektronikus Könyvtárba is felvetethetjük.
Aki attól fél, hogy így esetleg ellophatják a könyvét, az minimális díj fejében levédetheti.
Aki attól fél, hogy ezáltal a könyv kiadási esélyei a nullára csökkennek, azt csak azzal tudom vigasztalni, hogy ha kialakul valamilyen olvasótábora, akkor sokkal nagyobb az esélye annak, hogy a következõ könyvét már rendes kiadóval ki tudja adatni. És ha tényleg olyan jó a könyv, elõbb-utóbb azt is kiadja valaki.
Ebben az esetben is megvan az a lehet?ség, hogy pár példányt kinyomtatva, összefûzve (esetleg mailben, bár nagyon kevesen szeretnek képernyõrõl olvasni) elküldünk egy-két olyan címre, ahol esetleg valaki ír róla kritikát, és ezt megjelenteti (litera.hu, ekultura.hu, rpg.hu, Index Könyvesblog, illetve különbözõ olvasó- és könyvajánlóblogok stb.). Így még nagyobb az esély arra, hogy felfigyeljenek rá.
Ez utóbbi lehet?ség természetesen akkor is megvan, ha egy kiadó elvállalta a könyvet: saját magunk is megpróbálhatjuk a magunk eszközeivel el?segíteni a könyv sikerét.
Végezetül álljon itt néhány olyan link, amely mindezekben segítséget nyújthat:
Helyesírás
Letölthetõ anyagok:
OpenOffice szövegszerkesztõ (beépített helyesírás-ellenõrzõvel, ingyen és jogtisztán letölthetõ)
Magyar helyesírás szabályai (letölthetõ doc, rtf és pdf formátumban)
Egy rövid helyesírási és központozási segédlet (a leggyakoribb helyesírási és központozási problémák és kérdések)
Itt van néhány egyéb helyesírási és stilisztikai segédkönyv listája (szintén többféle formátumban letölthetõ)
Megvásárolható anyagok:
Helyesírás (Az Osiris nagy helyesírási szótárja, szerintem szuper.)
Magyar helyesírás - diákszótár (Ez sem rossz, bár jóval kisebb terjedelmû)
Internetes írókörök
Delta Mûhely Írókör
Elsõkötetm?hely
Hetedik Pecsét Írókör
Mlap Írókör
Tollforgatók Írókör
(továbbiakat a Google segítségével találhatsz)
Internetes kiadók
LiLLi
Könyvmûhely
Adlibrum
Blog kiadó
Digikönyv
Laurus Média
Mercator Stúdió
Egyéb
Az Új Könyvpiac fórumai
Saját fórum ugyanebben a kérdésben
De miért is kell válogatni közöttük?
A válasz egyszerû. Minden kiadónak megvan a maga profilja, ami azt jelenti, hogy csak bizonyos típusú könyveket adnak ki. Ez kiadónként más és más. Vannak gyermekkönyv-, ismeretterjesztõ-, szépirodalmi-, sci-fi-, stb. kiadók, és bár elõfordul, hogy megjelentetnek egy-egy olyan könyvet, amely nem tartozik a profiljukba (mondjuk, mert profilb?vítéssel kísérleteznek), de ez nem jellemzõ. Nem érdemes tehát olyan könyvvel próbálkozni náluk, amelyik nem illik a profiljukba.
Ezután a megfelelõ kiadókat érdemes kiválogatni, és mail- és postacímükkel együtt egy listába gyûjteni, majd elõször a mailcímükre küldeni egy érdeklõdõ e-mailt.
Fontos: NAGYON udvariatlan dolog egybõl kézirattal megdöngetni a kiadók ajtaját. A magyar kiadókhoz rengeteg kéretlen kézirat érkezik, így jobb, ha nem ajtóstul próbálunk a házba betörni. Az érdeklõdõ mail a következ?ket tartalmazza:
- Egy rövid (maximum egy-két bekezdésnyi) bemutatkozás, amely nem életrajz, a kutyát nem érdekli ugyanis, ki hová járt iskolába, milyen nyelveken beszél, vagy mikor született. Az már inkább, hogy mióta ír, hol jelentek már meg esetleg írásai (akár interneten, iskolaújságban stb.).
- Még a bemutatkozás mellé érdemes egy-két szót írni a könyvrõl is, ilyesmit: mûfaj, hossz (karakterben, szóközöket is beleszámítva), célközönség (melyik korosztály v. milyen érdeklõdésû réteg érdekl?désére tarthat számon a könyv).
- A könyv mellé két dolgot ajánlott csatolni, esetleg e kettõt egy fájlba fûzve: egy szinopszist és egy 5-6 oldalas részletet. A szinopszis nem más, mint az írás rövid, maximum másfél oldalas (! A/4-es oldal, 12-es betûméret, egyes sorköz) tartalma. Nem olyan, mint a könyvön szereplõ fülszöveg, itt az egész történet tartalmát meg kell adni. A részlet pedig a könyv bármely részébõl lehet, de jó, ha van benne leírás és párbeszéd egyaránt.
A helyesíráson sokat segít az, ha a szövegszerkesztõben bekapcsolva van a helyesírás-ellenõrz?. Vannak azonban olyan hibák, amelyeket így sem lehet kiszûrni: ilyenkor ajánlott elõvenni a Magyar helyesírás szabályai c. könyvet, illetve valamilyen helyesírási kézikönyvet, amely eligazítást ad a központozás használatában (pontok, vesszõk, kettõs- és hármaspontok, kérdõ- és felkiáltójelek). Nem lehet elégszer elmondani: a jó központozás ugyanis a helyesírás része!
Elképzelhetõ azonban, hogy bármilyen jó a helyesírásunk, jó stílusú a szinopszisunk és a részletünk, a kiválasztott kiadókban bele sem szagolnak a beküldött anyagba (ez sajnos sokszor megesik), vagy belenéznek ugyan, de nem válaszolnak a levélre (ez is gyakori), esetleg a kiadó levelezõszervere olyan szigorúan van beállítva, hogy a levelünket nem engedi át, így el sem jut a kiadóhoz.
Ilyenkor jöhet a következ? lépés: megírni ugyanezt normál levélben (tehát továbbra sem kell kéziratot küldeni!), és ajánlva esetleg tértivevényesen elküldeni azoknak a kiadóknak, amelyek megkeresésünkre nem válaszoltak. Azoknak a kiadóknak, amelyek mailben elutasítottak, ne küldjük el még egyszer az anyagot.
Elképzelhetõ azonban, hogy ez a kör sem hoz eredményt. Ha így van, elõször kérdõjelezzük meg saját tehetségünket. Mert lehet, hogy azzal van a baj. (Egyébként az sem rossz, ha ezt a kört még a küldözgetést megelõzõen futja le valaki.) Ilyenkor:
- Ismer?ssel, baráttal, családtaggal vagy bárki vállalkozóval olvastassuk el a kéziratot, és kérjük meg, hogy mondjon róla õszinte véleményt. Érdemes esetleg magyartanárral próbálkozni, aki a stílussal, helyesírással kapcsolatosan is tud építõ kritikát megfogalmazni. Tartsuk szem elõtt, hogy barát és családtag csak nagyon ritkán fogalmaz meg objektív, reális véleményt, egész egyszerûen azért, mert szeret, és nem akar megbántani.
- Ha valaki objektív, szakértõ véleményre vágyik, az forduljon az Ulpius kiadóhoz, ahol 20.000 Ft ellenében elolvassák és véleményezik a kéziratot.
- Akinek ezek nem felelnek meg, esetleg kevesli ?ket, megteheti, hogy csatlakozik egy-egy internetes írókörhöz, itt kaphat bõven kritikát, véleményt másoktól - de, természetesen, ehhez neki is be kell szállnia az ott folyó életbe, azaz õ is kritizál, véleményez másokat. Az ilyen írókörök egyike-másika kiadói csoportokhoz is kapcsolódik (nem túl szorosan), akik a tehetségesebb tagokat elõszeretettel felkarolják.
- Fél év elteltével újra próbálkozunk.
- Keresünk magunknak internetes kiadót, amelyik úgy adja ki az írásunkat, hogy az ugyan nem kerül ki a boltokba, de a kiadó honlapján keresztül megrendelhetõ lesz. (Itt nem kell fizetnünk.)
- Keresünk magunknak on-demand kiadót, amelyik kiadja az írásunkat, mégpedig annyi példányban és úgy, ahogy és amennyiért fizetünk. (Ez már fizetõs.)
- Megpróbálkozunk magánkiadással. (És ez is fizetõs, nagyjából ugyanaz, mint az elõzõ.)
És ha végleg nem válik be semmi, van még egy megoldás: feltesszük az internetre. Ehhez létrehozhatunk saját weboldalt, vagy feltölthetjük olyan oldalakra, ahol ilyen írásmûvek szerepelnek, sõt, a Magyar Elektronikus Könyvtárba is felvetethetjük.
Aki attól fél, hogy így esetleg ellophatják a könyvét, az minimális díj fejében levédetheti.
Aki attól fél, hogy ezáltal a könyv kiadási esélyei a nullára csökkennek, azt csak azzal tudom vigasztalni, hogy ha kialakul valamilyen olvasótábora, akkor sokkal nagyobb az esélye annak, hogy a következõ könyvét már rendes kiadóval ki tudja adatni. És ha tényleg olyan jó a könyv, elõbb-utóbb azt is kiadja valaki.
Ebben az esetben is megvan az a lehet?ség, hogy pár példányt kinyomtatva, összefûzve (esetleg mailben, bár nagyon kevesen szeretnek képernyõrõl olvasni) elküldünk egy-két olyan címre, ahol esetleg valaki ír róla kritikát, és ezt megjelenteti (litera.hu, ekultura.hu, rpg.hu, Index Könyvesblog, illetve különbözõ olvasó- és könyvajánlóblogok stb.). Így még nagyobb az esély arra, hogy felfigyeljenek rá.
Ez utóbbi lehet?ség természetesen akkor is megvan, ha egy kiadó elvállalta a könyvet: saját magunk is megpróbálhatjuk a magunk eszközeivel el?segíteni a könyv sikerét.
Végezetül álljon itt néhány olyan link, amely mindezekben segítséget nyújthat:
Helyesírás
Letölthetõ anyagok:
OpenOffice szövegszerkesztõ (beépített helyesírás-ellenõrzõvel, ingyen és jogtisztán letölthetõ)
Magyar helyesírás szabályai (letölthetõ doc, rtf és pdf formátumban)
Egy rövid helyesírási és központozási segédlet (a leggyakoribb helyesírási és központozási problémák és kérdések)
Itt van néhány egyéb helyesírási és stilisztikai segédkönyv listája (szintén többféle formátumban letölthetõ)
Megvásárolható anyagok:
Helyesírás (Az Osiris nagy helyesírási szótárja, szerintem szuper.)
Magyar helyesírás - diákszótár (Ez sem rossz, bár jóval kisebb terjedelmû)
Internetes írókörök
Delta Mûhely Írókör
Elsõkötetm?hely
Hetedik Pecsét Írókör
Mlap Írókör
Tollforgatók Írókör
(továbbiakat a Google segítségével találhatsz)
Internetes kiadók
LiLLi
Könyvmûhely
Adlibrum
Blog kiadó
Digikönyv
Laurus Média
Mercator Stúdió
Egyéb
Az Új Könyvpiac fórumai
Saját fórum ugyanebben a kérdésben